II.évad 1.rész

 Sziasztok! Ennyi idő után kitaláltam hogy folytatom a történetet ahol abba maradt.Remélem lesz akinek tetszeni fog a második évad is!

Az új családtag

 

El se hiszem hogy itt vagyok.Itt fekszek a kórház kismamaosztályán és pár óra múlva megszületik a kisbabám.Nem erről álmodoztam régen de hát megtörtént és kicsit se bánom.Louis az apja akit még mindig ugyanúgy szeretek mint eddig és tudom hogy ő is, hiába van azzal a banyával.
Hogy mi is történt velem és Louval az elmúlt 3 hónapba? Sok minden.Amikor elmentünk a koncertre hogy elmondjam a nagy hírt hogy terhes vagyok hát úgy sült el ahogy elképzeltem.Mindenki örült még Louis is de a barátnője már nem annyira.Kiabált, mindent széttört és még engem is megakart verni de Honey visszafogta.
Louissal nem békültünk ki nem is tudtunk volna mivel anya még mindig leste minden lépésünket, sőt a fiúk menedzserét is megkérte hogy véletlenül se lehessünk együtt ezért muszáj Ellel lennie.Én még mindig reménykedek hogy egyszer újra együtt leszünk és végre hárman boldogok lehessünk.
Honey és Niall kibékültek azóta és összeköltöztek és Niall már tervezi hogy komoly döntést hoz és gyűrűt húz a barátnőm ujjára.A többi fiúval semmi nem történt Harry még keresi az igazit, Zayn még mindig Perryvel van és Liam pedig magányos farkasnak állítja be magát amióta Danielle otthagyta őt.
Én végre visszaköltözhettem Angliába Honeyval és kibéreltem egy kis lakást közel Lou házához.
-Asszonyom mennyire vannak fájásai?-jött be a szülészorvosom.Hát ha tudná mennyire fáj!Egyre jobban érzem hogy a hasam mintha szét akarna szakadni.Anya hogy tudott szülni 5 gyereket?Én örülök ha kibírom ezt az egyet.
-Nagyon fáj doktor úr.Szerintem lassan mehetünk.-vázoltam a helyzetet a doktor úr helyett.
-Honey szólj Louisnak kérlek legalább most legyen itt.-küldtem a barátnőmet ki a kórteremből hogy szóljon a leendő apukának. Egy 5 perc után vissza is jött nagy mosollyal az arcán.-Nah?néztem rá kérdőn.
-Nyugi azt üzente bírd ki egy 2 perc és itt vannak mind az 5-en.-mosolygott hisz Niall is jön akkor.Pár órája találkoztak nem hiszem el h nem bírják ki egymás nélkül egy kis időt.Nézzenek meg engem hónapok óta nem láttam Louist még is kibírom.
-Itt vagyok megérkeztem.-rontott be a kórterembe Louis.Ahogy megláttam mosolyognom kellett.A feje tiszta vörös volt tuti futott, haja össze-vissza állt,borotválkozni se volt ideje úgylátszik de még így is nagyon jól nézett ki.
-Végre itt vagy.-felsóhajtottam és megnyugodtam végre.Honey kiment és valamit motyogott az orra alatt és vigyorgott közbe.Nem akarom tudni mit mondhatott.
-Még így is gyönyörű vagy.-jött az ágyamhoz Louis és a hasamat simogatta.-Ahj..Louis ne nehezítsd meg a dolgokat kérlek.-temettem a fejemet a kezembe de közbe éles fájdalom szúródott a hasamba és Louis egyből hívta az orvost.
Pár óra kín szevedés után megszületett a fiam.Igen fiú lett pedig az orvos azt mondta hogy lány lesz.Louissal ketten eldöntöttük hogy a neve Benjamin Tomlinson lesz.Anya is bejött hozzánk és sírva ölelt meg minket és csodálattal nézett az unokájára.Talán végre megbékél velünk vagy csak a bonyodalmak most fognak elkezdődni.  

#Nineteen/Vége/

Sziasztok! Tudom hogy váratlanul ér titeket, hogy vége de a napokban osztottam, szoroztam, és nem tudom már jobban elhúzni a történetet. Lehet, hogy nem erre számítottatok de én így terveztem a végét, már amikor elkezdtem írni. Soha nem gondoltam hogy egyszer írni fogok, és amit írok, azt olvassák. Nagyon köszönöm a feliratkozókat, a komikat és a piákat és az oldalmegtekintést is. Ti voltatok/vagytok a legjobb olvasók. Ez volt az első történetem, amit elkezdtem írni, és mikor elkezdtem nem gondoltam, hogy ennyire fáj elbúcsúzni a blogtól. A szívemhez nőtt ez a blog mert ez szerintem kicsit más, mint a többi. Hisz nem mindennapi dolog hogy 2 testvér szerelmes lesz egymásba nem?! Még egyszer mindent nagyon szépen köszönök! Talán egyszer még találkozunk ezen a blogon! Addig is nézzetek be a másik blogomba: KATT

Jó olvasást Jenni. Xx

*Fél évvel később*

Charlotte

Már hat hónapja hogy elveszítettem őket. Senkivel nem beszéltem az óta. A barátnőmön kívül, mert vele legalább anya engedte, hogy kommunikáljak. Pedig ha tudná hogy mi történt velem az óta. 3 hónap múlva születik meg az unokája de őt szerintem nem is érdekelné. Miután elköltöztem rosszul voltam, hányingerem volt. Elmentem orvoshoz, aki örömmel mutatta az ultrahangon, hogy anya leszek. Először örültem neki, de eszembe jutott hogy ki is az apja. Ez egyáltalán egészséges? De szerencsére a baba az lesz. Mindent megbeszéltem az orvosommal. Louisnak nem mertem elmondani, mert újra együtt van Eleanorral. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy örülök nekik. Hisz Louist azóta is szeretem és szeretni is fogom.

-Lottie kész vagy?- kiabált a másik szobából a barátnőm Honey. 2 hónapja költözött ide miután végleg lezárta a kapcsolatát Niallal.

-1 perc.- összeszedtem a cuccaimat és átmentem a másik szobába.

-Csinos vagy.- megölelt és elindultunk a koncertre.

A fiúk itt lépnek fel és Honey szerint el kell mondanom Louisnak a hírt. Álljak oda elé és közöljem, hogy Louis 3 hónap múlva megszületik a lányod?!

-Hogy mondjam el neki?- rángattam a barátnőm kezét már a bejárat előtt.

-Mindent elintéztem.- nyugtatott engem. Azt mutatom neki, hogy nyugodt vagyok közbe, pedig szétüt az ideg és a félelem.

-Kivel beszéltél?- húztam fel az egyik szemöldökömet. Elég jól ismerem őt.

-Liammel.- hajtotta le a fejét.

-Köszönöm.- megöleltem, amin kicsit meglepődött de visszaölelt.

-Menjünk.- mutatott az ajtóra. Bementünk és a V.I.P. Részlegre mentünk, mert szerinte így könnyebb lesz elmondanom neki.

10 perc alatt mindenhol csak sikítozó lányokat lehetett látni. A fényeket lekapcsolták és a fiúk kiszaladtak a színpadra. Egyre jobban sikítottak a lányok és énekeltek a fiúkkal. Néha Honey is énekelt de én ebben a pillanatban nem tudtam. 1 óra múlva elmondom a hírt Louisnak akinek, a barátnője is itt van.

-Sziasztok.- ordított Perrie a zene miatt.

-Szia Perrie.- megöleltem és a barátnőm is így tett.

 Mindent elmeséltünk Perrienek és ő is nyugtatni kezdett.

-Nyugi meg fog érteni.- megölelt és visszament Zayn öltözőjébe.

-Köszönjük, hogy itt voltatok szeretünk Kanada.- kiabálta a mikrofonba Harry és lementek a színpadról. A tömeg elment már és csak mi és pár lány maradt itt. Egyre jobban remegett a lábam és izzadt a tenyerem.

-Ne félj.- szorította meg a kezemet Honey. Bólintottam egy aprót és a fiúk öltözőjét kerestük.

Honey bekopogott és Liam nyitott ajtót. Mosolyogva öleltük meg egymást. Hiányoztak rettentően.

-Sziasztok.- félve léptem be hozzájuk. Minden szempár rám szegeződött.

-Gyere, ülj le.- húzott a fotelhoz Liam.

-Kia szerencsés apuka?- nézett rám Zayn. A torkomban lévő gombóc megakadt és egy hang sem jött ki a számon. Félve Liamre néztem, aki csak egy bátorító mosolyt küldött.

-Louis.- halkan mondtam ki a nevét de, ő még is meghallotta.

-Srácok kimennétek egy percre.- mutatott az említett személy az ajtóra.

Mindenki kiment és csak ketten maradtunk a helyiségbe. Beállt a kínos csönd.

-Hogy lehet?- ült le a másik fotelba Louis.

-Liam szülinapi bulija.- megrántottam a vállamat.

-Ez nem lehet igaz.- tette a fejét a kezébe.

-Hidd el én, sem terveztem, hogy anya leszek.- kicsit hangosabban szóltam neki vissza.

-Kislány vagy kisfiú?- félve nézett rám.

-Kislány.- mosolyogva néztem rá. Megfogtam a hasamat. Nekem most a legfontosabb hogy 3 hónap múlva megszületik a kislányom.

-Választottál nevet neki?- idejött mellém és leguggolt.

-Zoe.- feleltem a kérdésére és felálltam. Már csak haza akarok menni és a tv-t nézni.

Elindultam az ajtóhoz de Louis visszarántott. Megcsókolt újra. Már kezdtem őt elfelejteni de, nem megy.

-Nem szabad ezt tennünk.- megráztam a fejemet és megöleltem őt.

-Sok mindent nem szabadna.- kacsintott egyet és kézen fogva hagytuk el a helyiséget.

,,Élj a pillanatnak, hiszen minden más bizonytalan”-Louis Tomlinson

                                                                    
                                                                   És végül:

 

Fontos!

 Sziasztok!

Most nem egy új fejezettel, hanem egy életbevágó hírrel jöttem. A helyzet a következő. A Google Reader meg fog szűnni, így a szokásos helyen nem fogod látni az olvasott blogjaid bejegyzéseit.  Sajnálatos módon, elvileg el fognak tűnni a rendszeres olvasók a blogról. Ez eléggé szomorú lenne számomra így, hogy mindenki megértse miről is hadoválok átmásolok mindent Diana Brunwin blogjáról. 

A feliratkozók pontosan július elsején eltűnnek. / Úgy érzem, ennek tragikus vége lesz../

"Mi az a Google Reader?
Mindennap fellépsz a blogspot fiókodba, s megnézed milyen friss bejegyzések kerültek fel más-más blogra. Ezt jelenti a Google Reader, ami behozza a friss bejegyzéseket, hogy ne kelljen mindig, folyamatosan nézned az adott blogod. Nos, ez fog megszűnni. TEHÁT EZ[KÉP]--->

Akkor mi lesz? Mindennap sorba meg kell néznem a blogokat?
Nem, nem kell! Van egy olyan oldal, ahova ha beregisztrálsz minden blogod bekerül, amit követsz és úgy fogod OTT(!) azon az oldalon látni, mintha blogspoton lennél. De, csak is látni fogod. Ott tudomásom szerint nem írhatsz bejegyzést a blogodra(bloglovinon), csak látod a friss bejegyzéseket. Ugyan úgy berakhatod a saját blogodat is, de csak azt látod ott, hogy kiköveti ott bloglovinon. Tehát blogspoton felrakod az új részt és bloglovinon látják.

Tehát körülbelül három hét múlva már nem fogod blogspoton látni a friss bejegyzéseket tudomásom szerint.


Mi az a "bloglovin"?
Az említett oldal, melynek segítségével láthatod kedvenc blogjaid legújabb bejegyzéseit.

BLOGLOVIN LINK!
ITT LEHET REGISZTRÁLNI!

Megkérlek titeket, hogy minél több emberhez juttassátok le ezt a leírást. Akár linkeld valahova ezt a bejegyzést, vagy ilyesmik. FONTOS LENNE! "

Szóval, szeretném megkérni a rendszeres olvasóimat, hogy továbbra is kövessék nyomon munkámat.  De beléphettek akár a facebook csoportba is, oda is kikerül általában, ha új rész van! 

ITT  részletesen le van jegyezve, hogy miként lehet regisztrálni, illetve blogokat követni! Regisztráljatok, és kövessetek!

ITT TUDOD KÖVETNI A BLOGOT!!

KÖVESS!

Köszönöm a figyelmet!

Sziasztok! Most nem résszel jöttem hanem az új blogomba felkerült az első rész!
Nézettek be:KATT

#Eighteen

Új rész komizniii...

Charlotte

Ma van Liam szülinapja ami azt jelent, hogy már csak 2 napom van. Anya már mindent összepakolt nekem és egész nap engem és Louist néz, hogy beszélünk-e vagy barmit is csinálunk együtt. Félelmetes egy anyám van.

-Jó reggelt.- intettem a lent ülőknek és elkészítettem a reggeli koffein adagomat.

-Neked is.- köszönt vissza Niall teli szájjal. Zayn kiment cigizni gondolom, és már csak én Louis és Niall maradtunk bent a konyhába. A többiek alszanak de, szerintem anya már fent van.

Louis idejött és megölelt. Jól esett mivel már vagy 5 napja nem is beszéltünk és semmi.

-Ne itt kérlek.- fintorgott Niall. Én csak mosolyogtam rajta egyet és felmentem öltözni. Liam ajándékát már Honeyval megvettük, úgyhogy azzal már nem kell foglalkoznom.

-Kicsim.- jött be a szobámba anya. Már csak ez hiányzott nekem.

-Mondjad.- felé fordultam és néztem őt.

-Te vagy a felelős hogy ma itthon tartsd Liamet hogy mi fel, tudjuk díszíteni a termet.- és elment. Ellenkezni sem tudtam. Akkor ülhetek Liammel itthon egész nap. Király.

Lementem a nappaliba, ahol Liam és Louis a tv-t nézte.

-Boldog Szülinapot.- ráugrottam Liamre. Elméletben jó ötletnek tűnt de most valahogy már nem.

-Köszi Lottie de máskor valahogy máshogy oké?- nézett rám és a hasát fogta. Bólintottam egyet és leültem mellé. Így a két fiú közé ültem.

-Gyerekek indulunk.- tapsolt kettőt anya és mindenki ott termett előtte. Lous teljes nyugalommal ült mellette.

-Louis?- anya felhúzott szemöldökkel nézte.

-Fáj a hasam, mert tegnap megettem a romlott pizzát, amit Niall ott hagyott.- fogta Loui a hasát.

-De nem is ettem pizzát.- tette Niall védekezés -képpen fel a kezét.

-Mindegy akkor t 3-an itthon maradtok, mi pedig megyünk.- adta ki anya a parancsot és el is mentek.

-Jól hazudsz.- feküdtem Louis mellkasára.

-Tudom.- elismerően bólintott és néztük tovább a tv-t.

-Mit csináljunk?- nyavalyog már vagy fél órája Liam. Rosszabb, mint egy kisgyerek, pedig már 19 éves lett.

-Xbox?- nézett ránk Louis. Bólintottunk mindketten és elkezdtünk játszani.

Egy ideje játszunk mikor a telefonom csörgött, hogy Liamet vinni kéne. Kikapcsoltunk a játékot és már a terem felé vettük az irányt. Mielőtt odaértünk bekötöttem Liam szemét.

-Gyere lassan.- vezettem be őt a terembe levettem róla a kendőt, és mindenki énekelni kezdte a Boldog Szülinapot.

-Köszönöm.- könnyezett a boldogságtól. Megöleltem őt és sorjába idejött mindenki.

Átadtam neki az ajándékát, ami egy teknős akváriummal.

A barátnőm már meg is talált és a pulthoz húzott. Kért két vodkanarancsot.

-Fenékig.- ahogy kimondta meg is, ittuk.

-Gyere velem.- suttogta a fülembe Louis. Kivezetett az épületből és egy kocsihoz vitt.

-De Louis ez Liam szülinapja és..- nem hagyta, hogy befejezzem a mondatot.

-Beszéltem vele.- kacsintott egyet és beszállt a volán mögé.

Egy hotelhez értünk, ahol úgy vitt fel mintha friss házasok lennénk. Ahogy beértünk a szobába nekinyomott a falnak és elkezdett csókolgatni.

-Lényegre törő vagy Tomlinson.- nevettem két csók között.

-Te is Tomlinson.- elvitt az ágyig, ahol óvatosan ledöntött.

Megint egy gyönyörű éjszaka vele. Csoda hogy anya nem hívott. Holnap vége mindennek.

Mindkettőnk  életébe egy új fejezet nyílik.

#Seventeen

Sziasztok új rész.. Nem fűzök hozzá most semmit nagyon. Köszönöm a 3E megtekintést és a 6 feliratkozót!

Most már sűrűbben lesznek részek mert lezárnak a héten mindenből. 

Komizni....

Charlotte

Reggel arra keltem, hogy valaki rajtam fekszik. Felültem az ágyba amennyire, tudtam, mert telibe rám feküdt valaki és mikor megláttam, hogy Louis békésen alszik mellettem mosolyra húzódott a szám. Hogy lehet valaki ennyire helyes még alva is? Eszembe jutott hogy anya ma beszélni akar velünk. Kimásztam óvatosan az ágyból és elmentem zuhanyozni. Mikor kész lettem egy száltörölközőbe mentem vissza a szobámba keresni valami elfogadható ruhát. Mikor beértem a szobámba Louis már fent volt és a tv-t nézte.  Ahogy meghallotta, hogy nyitódik az ajtó fejét rögtön ide kapta és kikelt az ágyból.

-Jó reggelt.- köszönt azzal az irtó szexi rekedtes hangján.

-Neked is.- egy lágy csókot leheltem az ajkaira és most már kerestem ruhát.

-Hogy kerültél az ágyamba?- néztem fel rá egy halom ruha mögül. Leült az ágyra és csak nézett. Na jó. Most még ennyire álmos vagy szívott valamit?

-Ja este rosszat álmodtam és átjöttem hozzád.- nézett rám kiskutyaszemekkel. Ennél jobb kifogást is kereshetett volna.

-Ha ez a csajozó szöveged akkor nem sok csajt fogsz magadnak találni.- nevetve megráztam a fejemet és felöltöztem.

-Nálad, pedig bejött.- derekamnál fogva behúzott az ágyba. Megcsókolt. Talán ma már ez lesz az utolsó. Az ágyba ölelve néztük a tv-t mikor kinyitódott az ajtó és szerencsére csak a barátnőm lépett be rajta.

-Sziasztok bocsi hogy csak így jöttem be kopogás nélkül de, baj van.- kétségbeesve nézett rám Honey. Itt valami baj van. Sose láttam még ilyennek csak akkor, amikor az anyja meghalt.

-Mi a baj?- felálltam és megöleltem.

-Niall.- és itt eltört a mécses. Sírni kezdett vagy is inkább már zokogni.

-Mit csinált?- felült Louis is leültettük a barátnőmet az ágyra.

-Meg-megcsalt.- furán néztem rá. Niall ilyet tett? Hisz nem ilyennek ismertem meg őt. De ha ez igaz gyerekcsináló szervétől elbúcsúzhat, azt garantálom.

-Kivel?- most én kérdeztem, habár nem lenne ilyenkor a legjobb kérdezni de a csajt is megtépem mert úgy volt vele hogy tudta hogy Niallnak barátnője van.

-Demi.- valahogy sejtettem hogy ő lesz.

-Magatokra hagylak.- megsimította Louis Honey vállát és kiment. Próbáltam őt vigasztalni de semmi.

-Pihenj le.- ajánlottam a barátnőmnek az ötletet.

-Jó.- bólogatott és kiment. Hátradőltem, és a plafont kezdtem bámulni. A filmekbe is ezt csinálják nem? Miért én? Mikor minden helyreállt volna, akkor kezdődtek a bonyodalmak. Carter, anya felbukkanása, most meg Niall és Honey. Úgy látszik, hogy engem az Isten utál.

-Lottie kicsim gyere.- benyitott anya és ki is ment. Na most minden porcikám remeg.

Lementem a nappaliba, ahol anya és Louis ült. Leültem Loui mellé, és anyaára néztem. Nem volt jó kedvébe.

-Mi van köztetek? És ne azt mondjátok, hogy semmi, mert azt nem hiszem el.- tért a lényegre anya. Gyors az biztos.

Én egy szót sem tudtam kinyögni.

-Anya öhm szeretem Lottiet.- kimondta. Anya előtt is. Ezt most csak álmodom. Sose gondoltam volna, hogy elmondja neki.

- Ez természetes mivel a húgod.- leült anya az egyik fotelba.

-Akkor kijavítom magamat. Anya én SZERELMES vagyok Lottieba.- hangosabban mondta a szerelmes szót. Anya arcán az ijedtség és a meglepődöttség látszott.

-Ez nem történhet meg. Louis hisz te egy világsztár vagy. Mit fog ehhez szólni a sajtó?- anya össze-vissza rázta a fejét.

-Nem érdekel a sajtó.- megrántotta a vállát Louis és összekulcsolta a kezeinket. Ráhajtottam a fejemet a vállára és anyát nézte. Valamin nagyon agyalt.

-Ez nem egészséges. Nem lehettek együtt..- kiabált anya. Megijedtem tőle.

-De anya felnőtt emberek vagyunk.- most én szólaltam meg végre.

-Lehet de akkor is én az anyátok vagyok.- mutogatott magára. Elment telefonálni. Ijedten néztem a mellettem ülő barátomra. Olyan fura kimondani hogy barátom.- nem lesz semmi baj.- suttogta a fülembe. A testemet melegség járta át. Anya visszajött és egy győztes mosolyt villantott felénk.

-Lottie képzeld szeptembertől Kanadába, fogsz járni főiskolára, szóval kezdj pakolni.- ahogy ezt elmondta ledermedtem. Louisra néztem de ő se tudott mit mondani. Szorosabban ölelt magához én, pedig nem tudtam mit tenni. El kell mennem Nélküle…

#Sixteen

Sziasztok! Sajnálom hogy ennyi ideig nem hoztam részt de javítanom kell meg ballagás stb. De ne ezzel foglalkozzunk hanem itt az új rész.:)

Komizniiiii.......

Charlotte

Napok óta ülök ebbe a rohadt büdös kisszobába 2 idegen lánnyal. De legalább nem unatkozok annyira. Utálom ezt a helyet Carterrel együtt.

-Lottie gyere szépen velem.- jött be a szobába Carter. Mit akar már megint velem? Mindig csak engem hív, ha valamit akar. Szerencsére dugni még nem akart. De nem is fog velem az biztos.

-Mit akarsz már megint?- mellem alatt összefontam a kezemet és kérdőn néztem rá. Mosolyra húzta a száját. Jó nekem itt a vég. Pá-pá Lottie.

-Azt már nem.- ráztam a fejemet és hátráltam, amíg a falhoz nem értem. Próbáltam eltolni Cartert de ő sokkal erősebb, mint én. Sikerült ellöknöm de ez, is mint minden, amit én csinálok rossz ötlet volt.

-Megint kezded Lottie.- lefogott és egy kést vett elő habár szerintem bicska volt de mindegy is az a lényeg hogy éles volt. A lányokat kiküldte és most már tényleg itt a vég. Lelökött egy székre és kikötözte a kezeimet. Félek. Rettentően félek. Megcsókolt de én elhúztam a fejemet. Hogy tudtam vele együtt lenni? A kést fogta és végighúzta a combomon. Sikítottam, mert rohadtul fájt de ezt ő figyelembe se vette. Befogta a számat és még vagy kétszer, végighúzta a kést. Szinte már bőgtem a fájdalomtól.

Kikötözte a kezemet és elment. A pólómból letéptem egy darabot és bekötöttem vele a lábamat. Minél hamarabb ki kell kerülnöm innen. De sehol nem bírok kimenni. Zárva van minden, és ki tudja milyen emberei, vannak Carternek. Leültem az ágyra és vártam, arra hogy a lányok visszajöjjenek. Jóba lettem velük ez alatt a pár nap alatt. Kinyílt az ajtó de nem az jött be akire vártam. Megint hőn szeretett Carter jött be. Csak már póló nélkül. Nem fekszek le vele. Ha kell, inkább öljön, meg mint hogy lefeküdjek vele.

-Na mit szólsz egy kis játékhoz Lottie?- húzogatta a szemöldökét.

-Köszi inkább kihagyom.- megráztam a fejemet és betakaróztam. Próbálta lehúzni rólam de sikertelenül, mert azért mégis bokszra jártam 2 évig. De az a baj hogy ő is, mert ott ismertem meg igazán. Lehúzta a takarót és rám mászott. Lerántotta rólam a gatyámat és már a pólómat akarta, amikor valaki berúgta az ajtót. Zayn és Louis jöttek be. Louis meglátta, mit akar Carter és nekiment. Gyorsan felkaptam a gatyámat és odamentem Zaynhez hogy, csináljon valamit. Nem hagyom, hogy a két srác ott verekedjen a földön. Bejött Harry, Liam és Niall is. 4-en szét tudták szedni a 2 verekedő fiút és Harry hívta a rendőröket.

Cartert elvitték de, a tárgyalás csak 2 hét múlva lesz. Én meg végre hazamehettem velük.

-Végre itt vagy épségbe.- ölelt magához Harry. Akit elsőnek meg akartam ölelni az nem ő lett volna. Azt sem tudom, hogy mi van köztünk. De remélem hogy puszta barátságnál semmi több.

-Igen persze.- küldtem felé egy mosolyt és odamentem a bátyámhoz. Megöleltem, mert már hiányzott az ölelése. Meg ő is úgy, mint a többi srác és Honey.

-Hiányoztál.- puszilt bele a hajamba. Még jobban megöleltem. A lábam még mindig fájt de szerencsére nem vették észre és már nem is vérzett. Louis egyre lejjebb csúsztatta a kezét, míg el nem ért a combomhoz. Mit akar?  A többiek jóval lemaradtak így már csak 2-en voltunk. Felvett én, pedig a két kezemet a nyaka köré tekertem. Megcsókolt de tőle már nem húztam el a fejemet, hanem visszacsókoltam. Lerakott a földre és pont a vágásoknál erősebben fogta meg a lábamat, amire felszisszentem. Ezt akartam még egy ideig elkerülni.

-Mi a baj?- nézett rám Louis. Nem mondhatom el neki.

-Semmi.- megfogtam a kezét és odamentünk a kocsihoz. Beszálltunk és én Harry és Louis közé kerültem. A legrosszabb hely. Alig fértünk el így a lábamat mindig bevertem és már sírni tudtam a fájdalomtól.

-Otthon beszélnünk kell.- suttogta a fülembe Loui. A hideg is kirázott. Még mindig hihetetlen hogy mit tud kiváltani belőlem a bátyám. Bólintottam és az út további részében Louis és Niall poénjait hallgattam. Louis poénjai már elég unalmasak voltak, mert régen is ezt kellett hallgatnom de azért röhögtem néha rajta. Harry viccei meg szinte csak perverz volt.

Ház előtt minket kiraktak és ők is mentek tovább.

-Na gyere.- belém karolt Louis és végre bementünk. Levettem a cipőmet és lefeküdtem a kanapéra. Louis meg rám feküdt.

-Nehéz vagy szállj már le.- ütöttem Louis hátát. Nehéz. Dagadt fogyóznia kell. Vagyis inkább edzenie. Ahogy rám felszisszentem, mert rohadtul fájtak a vágások.

-Mutasd a lábadat.- nézett komoly arccal Louis. Felsóhajtottam és lehúztam a gatyámat térdig. Csak a kötés látszott és gyorsan fel akartam húzni a nadrágomat de Louis megakadályozott és levette a kötést.

-Ez mi?- mutatott a vágásokra. Nem mertem odanézni, mert tudom hogy nagyon csúnya.

-Gyere.- húzott a konyhába. Elővette a fertőtlenítős dobozt és lefertőtlenítette a vágásokat. Sikítottam meg ordítottam, mert csípte a sebet. A legrosszabb ellengésemnek sem kívánnám ezt a fájdalmat. Gézzel bekötözte, és végre visszahúztam a nadrágomat.

-Köszönöm és elmegyek fürdeni.- elindultam de Louis megköszörülte a torkát.

-Jó legyen.- odamentem megcsókoltam és mentem fel tényleg fürdeni.

-Így most már jó.- kiabált utánam. Hát jó. Levettem a ruháimat és beálltam a tusoló alá. Miután végeztem felvettem a pizsamámat és befeküdtem az ágyba. Hallottam hogy kinyitódott az ajtó és nem a jött be, akit vártam.

-Igen?- felültem és anyával találtam szembe magamat.

-Jól vagy?- simította meg az arcomat.

-Most már igen.- bólogattam és megöleltem anyát. Ő az-az egy ember, aki mindig is szeretni és törődni fog velem bármilyen is leszek.

-Mi van Louis is közted?- nézett rám komoly arccal anya. Ez hogy jött most ide?

-Mi lenne?- zavarodottan néztem össze-vissza.

-Holnap reggel veled és a bátyáddal beszédem van.- mutogatott és elment. Ez fura volt. Talán holnap vége lesz mindennek és elveszítem Őt.