#Fifteen

Sziasztok! Sajnálom hogy ilyen későn hozom  a részt de nagyon sok dolgom van. Javítanom kell bankett, ballagás stb. De itt az új érsz. A következő hosszabb és eseménydúsabb lesz!

Jó olvasást.:) Komizniiii....

Louis

Mi ez a csipogás és ez a gyógyszer szag? Kapcsolják már ki.- idegeskedtem magamba. Nehezen de sikerült kinyitnom a szememet, és ahogy szétnéztem, rájöttem, hogy kórházba vagyok. Harry a kanapén aludt anya meg itt ült mellettem egy széken és ő is aludt. Várjunk, mit keres itt anya? Harry ébredezett szerencsére, mert utálok egyedül fent lenni.

-Louis?- nézett rám Hazza és megölelt. Ez hirtelen jött de azért visszaöleltem.

-Igen?- röhögtem, mert csak nézett és leült mellém. Mi olyan furcsa rajtam? Attól eltekintve, hogy a hajam össze-vissza áll. Habár az mindig így áll.

-Végre fent vagy.- anya is felkelt, ahogy Hazza kimondta a mondatot.

-Anya.- kómásan felnézett és megölelt. Akkor úgy látszik, hogy ma van, az öleljük meg Louis Tomlinsont nap. Hmm jól hangzik talán egyszer lesz ilyen nap.

 -Hogy érzed magad?- simította végig a kezét anya a házamat. Egész jól vagyok ahhoz képest, hogy találkoztam egy kicsit közelebbről egy autóval. Hol vannak a többiek egyáltalán?

-Jól vagyok.- rántottam meg a vállamat.

-Azt hittem, hogy valami komoly bajod történt.- ölelt meg újra anya. Azért ennyire nyálas már én sem vagyok. De anya sem.

-Többiek?- néztem Harryre. Fura ez a nagy csend.

-Kint vannak, szólok nekik.- ált fel Harry és behívta a fiúkat. A 3 fiú idejött és végigöleltek. Komolyan most egész nap mindenki ölelgetni fog? Már csak az orvos hiányzik.

-Hogy vagy Louis?- a vállamra tette a kezét Nialler. Másik kezébe, pedig egy óriás hamburger. Nem is Niall lenne, ha nem enne.  

-Most már jobban.- bólogattam és szétnéztem. Valaki hiányzik, csak nem tudom ki.

-Magatokra hagylak.- kiment anya és így már csak 5-en voltunk.

-Hol van Lottie?- néztem a 4 srácra. Zayn a cipőjét kémlelte, Harry az ablakon nézett ki, Niall a szendvicsével volt elfoglalva, Liam pedig mintha sms-t írna. Ez nem jó jel.

-Nincs meg.- jött ide Hazza. Mi, az hogy nincs meg? Anya kinyír engem, ha megtudja. Nem akarom elveszíteni őt. A fejemet a kezembe temettem. Miért mindig én szívok?

-Meg kell találnom.- suttogtam magamnak de, a srácok is értették és mind megöleltek. Ez az a pillanat, amit nem akarok soha elfelejteni. A közös ölelést.

-Zayn.- szóltam neki mire kíváncsian rám nézett.

-Igen?- jött ide mellém. Hátha beválik, amit gondoltam. Habár az én ötleteimet soha nem használják fel. Pedig valamikor jót mondok.

-Neked vannak ügynök haverjaid vagy milyenek?- kérdeztem mire bólintott.- Lottie írt egy sms-t és így le tudnák nyomozni, hogy honnan küldte.- néztem de ő csak gondolkodott.

-Szerintem hülyeség.- legyintett Liam. Nem is hülyeség.

-Igaza van Louisnak.- bólogatott Zayn és elment telefonálni. Lehet, hogy hős leszek. Már látom magam előtt, ahogy a címlapon virítanék. „Louis Tomlinson megmentette kishúga életét. Igazi hős”. Tökmenő lenne akkor már nem csak az éneklésből, lennék híres, hanem hogy megmentettem a húgom életét.

-Azért ne szállj el magadtól.- mutatott rám Liam és elment ő is telefonálni.

-Soha.- kiabáltam utána. Fura hogy még egy doktor se jött még be.

-Jó napot.- jött be egy orvos. Na emlegetett szamár.

-Viszont.- köszöntem és Harry meg Niall kimentek.

-Valamilye fáj?- nézett rám a doki és én megráztam a fejemet. Megnézte a kórlapomat és csak hümmögött. Ez most jót jelent vagy nem?

-Rendben kitölti a papírokat akkor ma már haza is, mehet.- köszönt és el is ment. V égre hazamehetek. Utálom a kórházakat, a doktorokat és az egyéb dolgokat, ami a kórházhoz tartozik.

-Gyere haza, megyünk Louis.- jött be anya és felvette a táskáját. Elindultam utána de a papírokat ki kell még töltenem.

-Anya ki kell töltenem a papírokat vagy miket.- álltam meg a kórház közepén.

-Elintéztem, már gyere.- indult a kocsihoz. Niallék már bent ültek. Beültem melléjük a kisbuszba és végre hazaindultunk.