#Eight

 Sziasztok.:dd Meghoztam az új részt és látjátok hogy megváltoztattam a "főszereplő lány" nevét. Mivel szinte mindenki neve 'nem kitalált név' ezért Lottie neve is a történetbe Lottie lesz.Ezt jól elmagyaráztam.Komizzatok!!:ddd xx

Louis

-Na?- kérdezte anya már eléggé idegesen.

-Boldog szülinapot.- ahogy kimondtam Lottie lábon rúgott jelezve, hogy eléggé hülyeséget mondtam

Visszagondolva tényleg az volt. Hogy jött nekem, az hogy azt mondtam anyának, hogy boldog szülinapot? Hiszen tavasszal van szülinapja most, pedig augusztus vége van.

-Louis nem most van a szülinapom.- mondta és a telefonért nyúlt. Csak ne. Nehogy felhívja apát, mert szó szerint ki fog herélni. Rendes apám van, tudom.

Fizzi csak nézett minket és leesett mi van köztünk. Már vagy 20 perce állunk itt ugyan úgy, ahogy lejöttünk és csak most veszi észre? Ő tényleg a testvérem. Anya kiment a konyhába telefonálni én, pedig el akartam menni. De hogy hova azt még én se tudom. A srácok ott ültek a fotelba és beszélgettek az ikrekkel. Lottie elengedte a kezemet és leült a srácokhoz beszélgetni. Én is mentem Lottie után hátha tudnak segíteni a srácok de, szerintem ez az ötlet esélytelen de azért megpróbálom.

-Na mi a helyzet?- kérdeztem, mikor leültem Hazza és Liam közé. Az ikrek elmentek a barátnőjükhöz azt mondta Fizzi. Fizzi is leült közénk így egy nagy kört alkottunk a nappali közepén. Anya még mindig telefonál. Rossz előérzetem van. Ha apa idejön nekem végem. Lottiet talán nem fogja úgy leszidni, mint engem.

-Semmi jó.- mondta Zayn és csak a földet, nézte.

-Miért nem mondtátok el?- kérdezte Niall aki már megint szendvicset evett.

-Mit?- kérdezte meg Lottie és Niallra nézett.

-Azt hogy együtt vagytok?- mutatott Niall rám és Lottiera.

-Mert nem vagyunk.- mondta Lottie és lehajtotta a fejét. Fizzi csak röhögött.

-Aha jó.- mondta Nialler és evett tovább.

-Hol van Jay ennyi ideig?- kérdezte Hazza mert tiszta ideg volt.

-Mi a baj Hazza?- kérdezte Fizzi és megfogta Harry kezét.

-Semmi.- mondta és megcsókolta Fizzit.

Hogy megcsókolta? Mi történik itt uram-atyám. Fura ez a Tomlinson család.

-Ti ketten?- mutogattam kettőjükre. Egy bólogatás volt a válasz.

-Harry ha valami baja lesz a húgocskámnak gyerekcsináló szerved nem lesz.- fenyegettem meg Harryt. De én meg a fenyegetés? Két különböző dolog. Nem tudok komoly lenni.

-Értettem.- mondta Harry és egyszerre, kezdtünk el röhögni.

Charlotte

Louis tényleg hülye. Azt mondja anyának, hogy boldog szülinapot? Mikor nyár vége van és anyának, pedig tavasszal volt a szülinapja. Lábon rúgtam őt ezzel tudatni akartam vele, hogy hülyeséget beszél. Anya idegesen kiment telefonálni.  Most apát hívja az biztos. Leültünk a srácokhoz és így beszélgettünk nyolcan. Anya kijött a konyhából és leült közénk.

-Szia anya.- mondtam és mosolyogtam rá. Ez nálam mindig beválik.

-Ne is próbálkozz Charlotte. Apátok nem sokára jön. Az első géppel, amelyik indul, azzal jön.- mondta anya mire én majdnem elájultam. Minek hívja ide apát? Fölösleges.

-De anya, ami előbb volt az csak félreértés.- próbálta Louis kimagyarázni a dolgokat de anya nem hitt neki.

-Láttam, amit láttam gyerekek. Szóval majd elbeszélgetek veletek.- rám és Louisra mutatott és felment a szobába.

-Én félek.- kijelentettem, amit éreztem.

-Én is.- mondta Louis és rezegni kezdett a telefonja.

-Bocsi ezt fel kell vennem.- mondta és kiment az udvarra.

-Fogadjunk hogy Eleanor az.- mondtam és csak Zayn fogadott velem 10 dollárba.

Beszélgettünk még Honey átjött és egyből ment haspókhoz. Elmeséltük neki hogy mi történt és azt mondta, hogy ma itt alszik. Szerencsére legalább valakivel beszélgethetek éjjel.

Louis hamar visszajött és nem volt valami vidám.

-Na mi a baj?- kérdezte Liam és mindenki Louisra nézett.

-Ja csak hogy El megsértődött hogy Lottie jön velem Londonba.- mondta és most már mellém ült.

-Legalább tudom, hogy ő is utál.- mondtam és rádöntöttem a fejemet Louis vállára.

Valaki csöngetett. Az a valaki biztos, hogy apa. Én és Louis megdermedve ültünk és ezt a srácok is észrevették. Anya villámgyorsan szaladt le az emeletről és ment ajtót nyitni. Meghallottunk egy ismerős hangot és most már bebizonyosodott, hogy aki jött az nem más, mint az apánk. Louis és én egymásra néztünk de nem mertünk megfordulni. Én rávettem magamat és megfordultam. De aki apa mögött állt arra az egy emberre nem számítottam.

#Seven

Meghoztam a 9. részt is.Eleanort nem utálom csak itt ilyennek állítom be. Jó olvasást és komizzatooook. xx 

Charlotte

Reggel, amikor felkeltem Louis nem volt sehol. Biztos hazament. Megnéztem a telefonon, hogy hány óra de még csak reggel 9 volt. Visszafeküdtem az ágyba és próbáltam visszaaludni mikor valaki bejött a szobába. Felnéztem és Louis jött be kajával a kezébe.

-Szia.- köszöntem és felültem.

-Szia.- mondta és megcsókolt.

Most mi van köztünk? Ez egyáltalán helyes, amit teszünk? Hát nem. Ha valaki látná, mit csinálunk hülyének, nézne minket és kiröhögne. De engem nem érdekel mások véleménye.

-Éhes vagy?- kérdezte és a kajára mutatott, amit hozott.

-Persze.- mondtam és kivettem a kezéből a kaját.

-Most olyan, vagy mint Niall.- és elkezdett röhögni.

-Köszi.- mondtam, és tovább ettem.

Louis felült mellém és most már ketten ettünk. Szerencsére ma már hazaengednek, és ha hazaértünk Louissal le kell ülnöm, beszélgetni.

-Örülsz, hogy végre ma már hazaengednek?- kérdezte és kidobta a zacskót a kukába.

-Persze végre a saját ágyamba aludhatok ma.- és közbe bejött az orvos.

-Jó reggelt.- köszönt és idejött megvizsgálni.

-Jó reggelt.- Louissal visszaköszöntünk és én csak néztem a dokit.

-Akkor ma haza mehetsz.- mondta és kiment.

-Ez az orvos sose tud köszönni?- kérdeztem Louist aki a széken ült.

-Úgy látszik.- mondta

-Felöltözök.- mondtam, és ezzel arra céloztam, hogy drága Louis felemelje a kis fenekét és kimenjen.

De ez nem így történt. Louis ugyan úgy ült a széken és nézett.

-Louis kimennél?- mutattam neki az ajtóra.

Nagy nehezen feltápászkodott és kiment. Gyorsan felvettem, amit Honey hozott be nekem habár a lábam miatt kicsit nehéz volt de sikerült. Louis addig elintézett nekem minden papírt.  Kimentem a kórteremből és Louis már várt rám. Kivette a kezemből a táskát és mentünk a kocsijához. Az út csendben telt. Csak a rádió szólt halkan. Mikor hazaértünk villámsebességgel szálltam ki a kocsiból és mentem az ajtóhoz. Csöngetni akartam mivel nem tudom, hogy hol van a kulcsom de, anya megelőzött és kinyitotta az ajtót. Addigra Louis is beért. Anya, mint mindig agyonölelgetett a srácok is megöleltek Fizzi azt mondta, hogy sürgősen beszélnünk kell Honey pedig csak annyit, hogy mesélnem kell neki. Hát jó majd akkor talán a Hófehérke és a hét törpét elmesélem. De lehet hogy a Piroska és a farkas jobb. Fizzi felhívott a szobájába.

-Na mi ilyen sürgős?- kérdeztem és leültem az ágyra mellé.

-Az, hogy akivel elmentem randizni az öhm az Hazza.- mondta és a válaszomra várt.

-Ez miért baj?- kérdeztem mivel semmit nem értettem

-Louis megtudja, megöl mindkettőnket.- aha szóval Louis miatt aggódik.

-Nyugi beszélek Louis fejével csak úgy Harryvel.- mondam és megöleltem.

 Lementem és az öt srác játszott. Szóltam Louisnak hogy beszélnünk kell és leültem a fotelba. Honey és Niall néha-néha összenéztek. Azt tudtam, hogy Honeynak tetszik Niall de úgy látszik hogy Niallnak is tetszik Honey. Újabb szerelmes pár.

-Kész a süti, ki kér?- kiabált anya a konyhából.

Niall mint akit puskából lőttek volna úgy szaladt a konyhába, a süti szóra. Mindenki kiment a konyhába rajtam és Louison kívül.

-Beszélünk?- kérdezte mire bólintottam.

Felmentünk az ő szobájába és leültünk az ágyra egymással szembe.

-Na?- kérdezte és én, pedig a lényegre tértem egyből.

-Louis ami a napokban történt az nekem sok. Már, mint nem értem. Neked barátnőd van közben, pedig csókolgatsz meg velem, alszol és plusz a húgod, vagyok. Mi van most köztünk?- fejeztem be a mondókámat.

Láttam a fején, hogy gondolkozik.

-Igazából én se tudom, hogy mi van köztünk csak egy valamit. Azt hogy szeretlek.- mondta mire én megszólalni sem bírtam.

Mi? Hogy ő szeret? Ez most igaz vagy csak álmodom? Megcsíptem magamat és nem keltem fel. Akkor ez a valóság. Most akkor nekem is el kéne mondanom, hogy szeretem? A reakciómat várta.

-Én is.- csak ezt tudtam hirtelen kinyögni.

Mosolyogni kezdett majd hirtelen belehúzott az ölébe. Megcsókolt. Most aki látna minket biztos, utálkozna, azt mondaná, hogy gusztustalan stb. Csak engem ez nem érdekel. Honey tud szinte mindenről és mellettem, van. Ezért is szeretem őt. Szinte az ötödik testvérem.

-És hogyan tovább?- kérdeztem, miután visszaültem a helyemre, mivel a húgaim állandóan bejönnek még Loui szobájába is kopogás nélkül.

-Te eljössz velem Londonba.- mondta és mosolygott.

-Öhm ki mondta, hogy elmegyek?- kérdeztem vissza kicsit meglepődött, de én már döntöttem.

-Nem jössz?- félt a válaszomtól.

-Tudod Louis nincs kedvem Elhez meg hogy állandóan rajtad fog csüngni, mint itt. De elmegyek.- mondtam ki a végén, amitől kicsit megnyugodott.

-Én meg kidobom Elt.- mondta mire én csak bámultam, mint borjú az új kapura.

-Komolyan?- kérdeztem mire feleszméltem.

-Aha.- bólogatott és felhúzott.

-Akkor holnap pakolj és nyugi Honey is, jön, mivel ő Niallhoz költözik.- legalább lesz kivel beszélgetnem.

-Akkor jó.- mondtam és lementünk kézen fogva.

Csak mi arra nem gondoltunk, hogy anyáék lent lesznek. Lementünk és anyáék kitágult szemmel néztek minket vagy is a kezünket. Harry, Liam és Honey csak mosolygott. Ők tudnak mindenről. NA most magyarázkodhatunk főleg anyának.

-Ez mi?- mutatott anya a kezünkre.

-Öhm..- nem tudtam kinyögni egy értelmes mondatot sem.

Louisra néztem és ő sem tudott mit mondani. Most félek anyától. 

#Six

Sziasztook.Hoztam új részt mivel nekünk már szünet van.Köszönöm a 2 komit és a 2 felíratkozót..:) Jó olvasást. xx

Charlotte

Megnéztem hogy ki hív és a képernyőn Louis neve virított. Csak néztem a telefont és ez Honeynak is feltűnt.

-Vedd fel, tudom hogy ő az.- mondta és küldött felém egy bátorító mosolyt.  

-Szia- szóltam bele a telefonba.

-Szia Lottie. Mikor engednek ki?- kérdezte Louis.

-Nem tudom, mert eddig se, anya se egy orvos nem volt bent.- közöltem a tényeket.

-Jó, ha megtudod, hívj fel beszélni, akarok veled.- mondta és letette.

-Na mit akart?- kérdezte Honey aki, jobban izgul, mint én.

-Azt kérdezte, hogy mikor engednek ki, mert beszélni akar velem.- mondtam és egy orvos lépett be.

-Jó napot. Hogy érzi magát?- kérdezte és idejött megnézni a lábam, ami szerencsére eltört.

-Jó napot. Jobban.- mondtam és vártam, hogy mit mond.

-Rendben, ha minden rendben lesz, holnap hazamehet.- mondta és kiment.

Honey hazament mivel az öccsére kellett vigyáznia. Anya bejött egy kicsit, mert az ikrek játszótérre akartak menni. Fizzi is bent volt ő elmesélte hogy kivan kivel, és hogy randizni megy de a srác nevét nem akarta elmondani. Írtam Louisnak egy sms-t hogy holnap hazaengednek de még nem válaszolt. Épp twitteren beszélgettem Honeyval amikor kopogtak.

-Gyere.- szóltam és Louis jött be.

-Szia.- köszönt és leült az ágy végébe.

-Szia.- mondtam és vártam, hogy elkezdje a beszédet.

-Azért jöttem most és bocs, hogy nem írtam csak siettem, hogy kérdezni akarok valamit. Anyával már lebeszéltem.- mondta de, engem majd szétvet már az ideg.

-Louis nyögd már ki végre.- szóltam rá kicsit idegesen.

-Jó azt szeretném, hogy gyere velem Londonba.- ez a hír lesokkolt.

-Ez komoly?- kérdeztem és az arcát kémleltem.

-Igen komoly. Gyere velem.- mondta és idejött hozzám.

Arca már csak pár centire volt tőlem. Én megszüntettem a köztünk lévő pár centit és ajkaimat az övére tapasztottam. Ezt a pillanatot is félbeszakította egy nővér.

-Ez egy kórház.- mondta mire Lou leszállt és leült a székre.

-Rendben több ilyen nem lesz.- mondta Louis és mosolygott a nővérre.

-Maga Louis Tomlinson?- kérdezte a nővér Louistól.

-Igen én vagyok.- mondta és küldött felém egy bocsánatkérő nézést.

-A lányom hatalmas rajongód. Kérhetek egy aláírást?- kérdezte és egy lapot tartott kezébe egy tollal.

Louis aláírta a nővér, pedig újra magunkra hagyott. Louis bemászott mellém és lefeküdt.

-Te mit csinálsz?- egy amolyan ’WTF’ fejet vágtam.

-Amint látod Lyn itt, alszok ma veled. Nem mindenki aludhat Anglia leghelyesebb pasijával.- mondta és végigmutatott magán.

-Szerintem nem csak Anglia leghelyesebb pasija vagy.- gondoltam magamba vagy is remélem.

Louis csak kaján vigyorral nézett. Akkor hangosan mondtam ki.

-Hangosan mondtam?- kérdeztem, és félve ránéztem.

-Igen.- mondta, és a mellkasomra rakta a fejét.

-Simogatod a fejem?- kérdezte és rám nézett, mint Shrekbe a macska.

-Ö..nem.- mondtam neki.

-Na létszíves.- mondta és most a kiskutyaszemekkel nézett.

-Na jó simogatom.- mondtam és visszafeküdt.

Elkezdtem simogatni a fejét, mint a kutyáknak szinte. Azoknak szokták simogatni a fejüket. Egy ideig simogattam és utána elnyomott az álom.

Louis

Egy ideig simogatta a fejemet, de után már nem. Felnéztem és aludt. Óvatosan felkeltem és lefeküdtem mellé. Én még nem voltam álmos ezért csak néztem. Ilyen érzés, amit most érzek még El iránt, sem éreztem még. A srácok közül csak Hazza és Liam tud erről a dologról. Mindketten támogatnak, és szerencsésnek mondhatom magamat. Remélem, hogy Lynette velem jön Londonba. Ha hazaértem első dolgom lesz, Ellel tisztázni a dolgokat és én úgy döntöttem, hogy szakítok vele. Írtam Hazzának egy sms-t hogy ne várjanak, mert itt alszok a kórházba. Nem akarom tudni, hogy amikor olvassa az üzenetet Harry mit, gondol. Néztem Lottie ahogy békésen, alszik és hirtelen elnyomott az álom.

 

#Five

Louis

Lottie lassan 2 hónapja kómába van. Minden nap bejövök hozzá és így koncert sincs és a turnét is, elhalasztjuk. A rajongók többsége megértett engem vagy is minket de volt, aki Lottiet szidta, amiért nem megyünk turnéra. Liammal beszéltem és hát Ő se tud ebbe segíteni. Azt mondta nekem, kell megoldanom egyedül. Eleanorral se beszéltem, mert nem veszi fel a telefont múltkor, pedig egy férfi vette fel. Nekem kezd fura lenni El. Lottie  felé az érzéseim hát kezd erősödni. Anyaáék is jönnek be mindig hozzá és a srácok is, itt vannak nálunk ameddig fel nem ébred. Pedig mondtam nekik, hogy úgymond szünetünk van, ezért hazamehetnek a családjaikhoz de, ők ragaszkodtak hozzá hogy maradnak.

Most állok a liftbe, ami felvisz a 6. emeletre. Kinyílt az ajtó és látom anyát, aki kint ül a kórterem előtt és nem a legszebb formába. De most senki se az.

-Szia- mondtam és leültem mellé.

-Louis figyelj. Az orvosok már vagy 2 órája bent vannak, és mindig ki-be rohangálnak. Szerintem baj van. Nem kelt fel 2 hónapja kitudja, mi van vele.- mondta anya és elkezdett sírni.

Próbálok erős maradni de, nem megy. Ha bármi baja lesz neki, akkor nem tudom, hogy mit csinálok. Nem bírok nélküle élni. A könnyeim automatikusan előtörtek. Igen pasiból vagyok és még is sírok. Mivel szeretem a húgom és félek, igen félek, hogy elveszítem örökre.

 Kijött egy orvos Lottietól és idejött hozzánk anyával felálltunk és odamentünk hozzá. Mosolyogni kezdett az orvos de most nem tudtam eldönteni, hogy felébredt azért vagy mert nem lehetett megmenteni és gúnyos mosoly.

-Charlotte felébredt de most még ne menjenek be hozzá rendben?- bólintottunk anyával egyszerre.- Rendben, viszlát.- mondta és elment.

 -Szerencsére felébredt.- mondta anya és megölelt.

Charlotte

Lassan kinyitottam a szememet és egy fehér szobába keltem fel. Szétnéztem és láttam, hogy kórházba vagyok. Lufik virágok mellettem és kártyák a virágokba rakva. Láttam egy tükröt odamentem, belenéztem, és egy kicsit változtam. Meddig voltam én itt?

Kinyílt az ajtó és Louis jött be rajta.

-Louis.- mondtam és megöleltem.

-Mi történt?- kérdeztem miután felültünk az ágyamra.

-Mentünk volna a boxra de, te elindultál nélkülünk, mivel nem akartad hogy mi is ott legyünk, de amikor az úton átmentél elütött egy autó. 2 hónapig voltál kómába.- mondta és én csak magam elé, néztem

2 hónapja szinte alszok. De Louisnak rég Londonba kéne lennie nem itt nálunk.

-De Louis neked rég Londonba kéne lenned nem?- kérdeztem és ránéztem.

Nem kellett volna. Elvesztem a szemeibe. Neki van a legszebb szeme. Tengerkék. Igaz nekünk is olyasmi szemünk van de akkor is. Louis szeme elvarázsolt vagy nem is tudom. Louis is fura csak néz lassan a feje közeledni kezdett az enyémhez és megtörtént az aminek nem kellett volna. Megcsókolt.

Elhúzódtam  tőle, mivel ezt nem lenne szabad csinálnunk. Ő a bátyám.

-Sajnálom, nem tudom hogy mi történt velem.- mondta és leszállt az ágyról.

 Már ment volna ki mire utána mentem és visszahúztam.

Értetlenül rám nézett mire én csak röhögni tudtam. Oda mentem hozzá és visszahúztam. Most én csókoltam először meglepődött de visszacsókolt. Mit csinálunk mi? Nem lenne helyes de a szívem ezt diktálja. Igaz szerintem, még Ellel, együtt van de akkor is. Ajh beszélnem kell a Honeyval. Levegőhiány miatt szétváltak ajkaink és én leültem a székre, mivel nem rég keltem fel és Louis pedig a másik székre velem szembe.

-Mit csinálunk mi?- tettem fel a kérdést és ránéztem a bátyámra.

-Nem tudom. – mondta és maga elé meredt.

Gondolkoztam már vagy fél órája, de semmire nem jutottam. Csöndbe ültünk egymással szembe és néztük egymást.

-Szerintem megyek, mert még anya is be akar biztos jönni meg a többiek is.- mondta adott egy csókot és elment.

Ez mi volt? Azt hittem, hogy csak egyszer történt meg ez. Felmentem twittere és drága barátnőm már megosztotta a világgal, hogy felébredtem. Rendes. Láttam, hogy írtak ki twitterre és Louis volt az. Meg akartam nézni de pont Honey jött be.

-Szia. Végre felkeltél.- mondta és idejött és szó szerint agyon ölelgetett.

-Szia. Ja.- mondtam de, nem tudtam úgy örülni, mivel Louis járt a fejembe.

-Na mi a baj Lottie?- kérdezte és az ágyhoz húzott egy széket és leült.

-Úgy kezdődött hogy felkeltem és bejött Louis. Idejött megölelt és megcsókolt.- ahogy kimondtam Honey szeme golyó nagyságnyira kinyílt.- Én elhúzódtam, mivel a testvérem de utána ki akart menni de én visszahúztam és én csókoltam meg. Utána leültünk és gondolkoztunk és rá fél órára elment, de előtte adott egy csókot.- mondtam és Honey szinte elájult.

 -És hogy érzel Louis iránt?- tette fel a legnehezebb kérdést.

-Nem tudom. Vagyis valamit érzek, csak nem tudom hogy mit.- mondtam és csörögni kezdett a telefonom.

#Four

Charlotte

-Mégis mire volt ez jó?- kért számon a bátyám.

-Louis az a szu.. csaj ott lent szinte elhordott mindennek.- mondtam neki és fel s alá járkáltam a szobámba.

-De akkor se kellet, volna ezt csinálnod.- mondta és idejött hozzám.

-Csak megvédtem magam.- mondtam és odaálltam elé, hogy felnézzek rá mivel egy fejjel magasabb tőlem.

-Te nem ilyen vagy Lottie. Nem ilyennek ismertelek meg.- mondta és leült.
-Változnak az emberek. Megváltoztam ebbe a 2 évbe. Nem vagyok kislány. Ugyan úgy megváltoztál te is.- mondtam és leültem mellé.

-Ha nem fogsz nekimenni Elnek csak akkor, gyere le.- mondta és kiment a szobából.

Biztos megy Eleanort vigasztalni. Bárcsak megtéphettem volna. A telefonom csörgése rángatott vissza a valóságba. A drága barátnőm hívott.

-Hali.- köszöntem neki kicsit nyugodtabban már.

-Sziaaaaa.- ordít a készülékbe Honey.

-Honey normális vagy? Kiszakad a dobhártyám.

-Bocsi. Na ugye tudod, hogy 2 óra és megyünk a versenyre.

-Persze hogy tudom. Nem vagyok hülye.- hazudtam neki. Teljesen elfelejtettem hogy ma lesz a verseny.

-jó oké. Úgy is tudom, hogy elfelejtetted.- mondta és röhögött.

-Kedves, na de lerakom, mert bepakolok a táskába. Akkor nálunk találkozunk, és anyu elvisz minket. Szia.- mondtam és már bontottam a vonalat.

Gyorsan bepakoltam a cuccaimat táskába és mentem anyát felkeresni. Ja igen Honey és én már kereken két éve boxra járunk. Verseny szinten csináljuk. Ma lesz a mindent eldöntő verseny.

-Lottie mehetünk?- kérdezte anya, aki a konyhába pakolt.

-Persze anyu. Honey is most ért ide.- mondtam és láttam Honeyt hogy most, jön be a kapun.

-Gyerekek elmentünk majd jövünk.- kiabálta anya és az 5 srác itt állt előttünk.

-Hova mentek?- kérdezte Louis.

-Lottiet versenyre viszem. –mondta anya mire mindenki furán nézett rám.

-Mi van?- tártam szét a kezemet.

- milyen verseny?- kérdezte Zayn.

-Anyu menjünk. –mondtam és tuszkoltam ki az ajtón.

-Boxra jár Lottie úgy ahogy én is.- mondta Honey.

Köszi Honey olyan rendes vagy- gondoltam magamba. Most ha eljönnek a versenyre én, megölöm magamat. Még a húgaimnak sem engedem, hogy jöjjenek. Nem szeretem, hogyha engem néznek az ismerőseim.

-Te boxra jársz?- kérdezte Louis aki még szerintem sokkba volt.

Miért akkora dolog hogy lány boxol? Ha azt akarom csinálni akkor azt is fogom. Le tudom vezetni a feszültséget. És most nekem ez kell Carter miatt is.

-Igen és miért olyan nagydolog ez?- kérdeztem és indultam el gyalog.

Már az út közepén tartottam, amikor egy kiabálást hallottam és innentől kezdve csak sötétség.

Louis

Engem szinte sokkolt a hír hogy Lottie boxra jár. Ez az egy dolog, amit nem néztem ki belőle. De ahogy láttuk a srácokkal, kicsit felidegesítette magát, azon hogy megtudtuk a hírt.

Elindult a versenyre gyalog és már az út közepén tartott, amikor láttam, hogy jön az autó, és esze ágába sincs megállni.

-Lottie.- kiabáltam a nevét de már az autó el is ütötte.

Odaszaladtam és a kezembe vettem. Elájult. Anya hívta a mentőket Honey és én, pedig ott voltunk mellette, amíg a srácok leordítják a vezetőt.

(…)

Már vagy 2 órája itt ülünk a kórterme előtt, de még semmi. Vagy 5 orvos bent van, és mindig ki-be rohangálnak. Láttuk, hogy nyílik az ajtó és egy fehér köpenyes középkorú férfi, jön ki.

-Maguk Charlotte Tomlinson hozzátartozói?- kérdezte mire én felálltam odaszaladtam.

 -A bátyja vagyok.- mondtam és vártam, hogy elmondja, mi van Lottieval.

-Túl van az életveszélyen.- itt mondjuk, örültem egy kicsit, hogy nem fog meghalni.- De kómába esett és nem tudjuk, hogy mikor kel fel.- mondta és elment.

Kómába van, és ki tudja mikor kel fel. Kedves orvos mondhatom. Azt se mondta, hogy napok, hónapok vagy akár évek is lehetnek. Vagy mi?

-Ki megy be elsőnek?- kérdezte anya. Nyílván való hogy ő. Mivel Ő az anyja.

-Te anya.- mondtam és leültem.

-Meny be te Louis. Tudom, mit érzel.- mondta és megfogta a vállamat.

Megöleltem anyát és bementem a húgomhoz.

Ahogy láttam hogy fekszik bőre fehér és azok a sok csövek, lógnak ki belőle. Csak a gépek pityegését lehet hallani. Leültem a székbe és megfogtam a kezét. Fura érzés kavargott bennem. Nem éreztem még ilyet csak egyszer. Mikor Ellel, összejöttem. Nem az nem lehet. Vagy még is? Múltkor a bulin is már máshogy néztem Rá. Megvan én, beleszerettem a húgomba. Tudom, hogy hülye vagyok meg minden de, az érzéseidnek nem tudsz parancsolni.

-Sajnálom Lottie hogy úgy beszéltem veled reggel. Tudom, hogy haragszol rám és nem is akarsz talán látni de, Lottie szeretlek. Ébredj fel, kérlek minél hamarabb.- mondtam és a végén már szinte sírtam.

-Szeretlek.- mondtam adtam a homlokára egy csókot és mentem ki.

Még egyszer az ajtóból visszanéztem rá és végleg kimentem. Anya bement utánam én, pedig Liamat kerestem hogy elmondjam neki mit is érzek. Hátha tud segíteni.

#Three

Louis

EL és én hamarabb elindultunk a megbeszélt helyre. Megérkeztünk és rá 10 perce megjöttek a többiek is. Lottie gyönyörű volt, mint mindig. Nem tudtam levenni a szememet róla. De miket beszélek én itt? Hisz a húgom plusz a barátnőm itt áll mellettem, akit Lottie nem nagyon díjaz. Most jutott az eszembe hogy még nem is gratuláltam neki. Majd holnap bepótolom. Bementünk és mindenki szétszóródott. Harry csajozni ment Liam leült egy fotelba Zayn a konyhába ment talán Niall meg biztos, hogy a konyhába van. Lottie meg gondolom a barátnőjével. El és én meg mentünk táncolni. Ő élvezte ezt az egész estét, de én egyáltalán nem. Nem volt kedvem bulizni, menni csak El miatt jöttem. Elmentem inni és utána Eleanort kerestem mindenhol de nem találtam. Csak azt vettem észre, hogy Lottie megpofoz ez pasit, és sírva kirohan. Utána mentem és leültem mellé.

-Akarsz róla beszélni?- kérdeztem és megöleltem.

-Most nem.- mondta és csak maga elé meredt.

Mondtam neki, hogy hazaviszem, amire szerencsére nem ellenkezett. Otthon felkísértem a szobájába nem volt kedvem visszamenni a sok részeg tini közé.

Jó éjt.- mondtam neki és adtam a homlokára ez puszit.

-Neked is.- mondta és bement a szobájába én meg indultam le a lépcsőn.

-Louis. – szólt utánam. Visszafordultam és rá néztem

- Nem alszol ma velem, mint régen?- kérdezte.

Visszamentem hozzá és magam után húzva mentünk be, a szobába

-Gyere.- mondta és befeküdtünk mindketten az ágyba.

Oldalt feküdt így én az egyik kezemet átraktam a derekán és így aludtunk el.

Charlotte

Reggel Louis mellkasán ébredtem. Óvatosan kikeltem az ágyból hogy ne keljen fel és a fürdőbe siettem. Tegnap annyi erőm se volt hogy lefürödjek. Gyors zuhanyt vettem egy törülközőt magamra csavartam és kimentem a szobába Louisnak nyoma se volt. Szóval felkelt. Így legalább nem kell nekem felkeltenem. Gyorsan magamra kaptam egy itthoni ruhát, össze fogtam a hajamat és lementem a konyhába reggelizni. Lent csak Louis, Harry és Niall volt.

-Reggelt.- köszöntem és már a hűtőbe voltam félig.

-Neked is.- mondták mind a 3-an egyszerre.

Csináltam magamnak egy szendvicset, amibe minden volt. Niall csak nézett.

-Mi az Niall?- kérdeztem és amolyan „WTF” fejet vághattam.

-Olyan szendvics kell nekem is.- mondta de, szerintem nem nekem, hanem a szendvicsnek, mert le sem vette róla a szemét.

-Csinálj magadnak. –mondtam és fojtattam a kajám elfogyasztását.

-Létszíves.- és kiskutyaszemeket vette be.

-Niall ezzel nem hatsz, meg mert én is ezt szoktam csinálni, ha valami kell.- mondtam és láttam, hogy anya jön le a lépcsőn.

-Igen kislányom. Akkor mostantól jobban odafigyelek.- mondta és idejött reggeli puszit adni.

-De hogy anya. Csak hülyéskedtem.- legyintetem egyet a levegőbe, és jobbnak láttam, hogyha elmegyek most.

 Bementem a nappaliba és leültem tv-t nézni. Mikor bekapcsoltam Eljött le a lépcsőn.

Reggelt.- köszöntem neki illedelmesen.

Szívem szerint nem is köszöntem volna neki.

Hello.- mondta amolyan flegma stílussal.

Ki ő, hogy itt flegmázik? Ha Ő, így akkor én is.

Mentem volna be a konyhába de, hallottam hogy El rólam panaszkodik Louinak meg Niallnak. Csak egy mondatot hallottam tisztán hogy „köszönöm Louis hogy tegnap gyalog kellett haza jönnöm, mert te a drágalátos hugicádat fuvarozatod.” Bementem a konyhába, ahol Elre egy szúrós pillantást vettem és oda ültem Louis mellé.

-Hol aludtál éjjel Louis?- vonta kérdőre a bátyámat El.

Ha tudnád hogy nálam.- gondoltam magamra, amire egy jót mosolyogtam.

-Öhm..Lottienál.- mondta és rám nézett. Én El felé küldtem egy ezer wattos mosolyt.

-Mit képzelsz magadról, hogy csak úgy a pasimmal aludj?- fordult felém.

- Ne haragudj drága de, mivel a testvérem több jogom van, mint neked.- a végén kacsintottam egyet Louisra hogy Elt még jobban idegesítsem.

-Többet meg ne történjen az, ami tegnap este vili?- nézett rám meg Louisra.

-Te ne fenyegetőzz itt köszi puszi.- mondtam és visszaültem a helyemre.

-Menő vagy csak az a baj hogy mellé egy senkiházi vagy.- na jó itt betelt a pohár. Senki nem beszél se, rólam se másról így ebbe a házba.

Már Elnél álltam és emeltem volna fel a kezemet, hogy megpofozzam, ha valaki nem emel fel hátulról és visz el a szobámba..

#Two

Meghoztam az új részt.:) Köszönöm az 1(!) komit és a  255 látogatót. Nem húzom tovább az időt jó olvasást.

2 megjelenítés és új rész.(:

Charlottw

Gyorsan felszaladtam a szobámba és indultam tusolni. Letusoltam megszárítottam a hajamat és már csak azt kellett eldöntenem, hogy mit is veszek föl. Valami egyszerűt de még is jót akarok felvenni. Felkutattam már az egész szekrényt, de semmit nem találtam. De hirtelen benéztem a fiókomba és ott megtaláltam a tökéletes ruhát. De hogy került a fiókba a ruha?- gondoltam magamba. Fizzi kedvenc ruháját találtam meg. Felveszem azt, mivel anya nem fogja elengedni velünk. A ruha lila volt és felvettem hozzá egy barna magas sarkút. A hajamat kivasaltam és egy alap sminket raktam fel. Késznek nyilvánítottam magam. Lementem, ahol már mindenki rám várt. Szerencsére Louis és Eleanor nem volt itt. Nincs kedvem a csajnak jó pofizni.

-Végre megjöttél.- megforgattam a szememet és indultunk a kocsiba.

Egy házibuliba mentünk jobban megnéztem és ez Carter háza volt. Szóval a barátom házibulit csinál. Kiszálltunk a kocsiból és szerencsétlenségemre Louis és El is itt voltak. A srácok odamentek hozzájuk de én gyorsan leléptem onnan. A barátom keresésére indultam, akit szerencsére hamar meg is találtam.

-Szia.- köszöntem és megcsókoltam.

-Szia. Hogy-hogy itt vagy?- kérdezte és amolyan értetlen fejet vágott.

-A bátyám haverjaival bulizni indultunk és ők ide hoztak engem is.- mondtam és láttam, hogy nem tetszik neki itt valami.

-Baj van?- kérdeztem de Ő csak ezzel a szokásos dumával jött, hogy semmi.

Úgy éreztem, hogy valami történni fog itt. Inkább magára hagytam a barátomat és mentem a konyhába. Ott volt Honey így ketten ittunk.

(…)

Már vagy 10 feles vagy több bennem volt és szerencsére nem futottam össze a bátyámmal és a barátnőjével. Honey és én épp valamilyen zenére táncolunk de, a címét azt nem tudom. Alig bírok a lábamon állni de, ahogy elnézem a barátnőm is így van vele. Vége lett a számnak és mentem a fürdőbe de megláttam, hogy Carter és egy csaj ott smárolnak. Odamentem szétszedtem a nyáladzó párt és adtam egy pofont a barátomnak.

-Lottie ez nem az, amire gondolsz.- jött utánam, mint egy pincsi kutya.

-Carter hagy kérlek. Láttam, amit láttam.- mondtam és kimentem az utcára.

A hideg levegő jót tett. Azok a fránya könnyek most is előtörtek belőlem. Szerettem Cartert nagyon. De nem kellett volna, mert féreg. Leültem az út szélére és csak sírtam és sírtam.

Már egy ideje itt ülhettem és éreztem, hogy leül mellém valaki. Oldalra néztem és a bátyám ült mellettem.

-Akarsz róla beszélni?- kérdezte és megölelt.

-Most nem.- mondtam és néztem magam elé.

Louis mondta, hogy hazavisz és így is tett. Mikor hazaértünk nem ment vissza, hanem felkísért a szobámba.

-Jó éjt.- mondta, s kaptam tőle a homlokomra egy puszit.

-Neked is.- mondtam és indultam be a szobámba.

-Louis. – szóltam utána. Visszafordult és rám nézett.- Nem alszol ma velem, mint régen?- kérdeztem. Régen mindig együtt aludtunk.

-Gyere.- mondta és befeküdtünk mindketten az ágyba. Átölelt az egyik kezével utána az álommanó elvitt álomországba. 

 omg*------*

#One

Charlotte

Boldogan jöttem ki a suliból és rohantam anya nyakába.

-Sikerült?- kérdezte de még mindig ölelt.

-Sikerült. Kitűnőre leérettségiztem.- mondtam és éreztem, hogy anya sír.

-Anya ne sírj.- mondtam neki és eltoltam magamtól, hogy szembe legyek vele.

-Kicsim ezek örömkönnyek. Hisz nem mindennap érettségizik le az ember lánya.- mondta mire megint megöleltem.

Elindultunk a kocsihoz. Fura lesz, hogy mostantól kezdve nincs suli se korán kelés semmi. Habár korán kell majd kelnem, ha dolgozni fogok. De majd kicsit később. Tíz perc alatt hazaértünk és láttam, hogy az ikrek és Fizzi jönnek.

Sziasztok.- köszöntem és megöleltem őket. Mindenki gratulált én, meg pedig bementem átöltözni.

A szobába érve gyorsan felhívtam a barátnőmet és gratuláltunk egymásnak utána, pedig kerestem egy kényelmes ruhát. Felvettem a kedvenc macis pólómat és hozzá egy szakadt farmert és a kedvenc cipőmet nem hagyom ki az is ilyen kékeszöld színű.

Lementem a konyhába és itt volt mindenki. Szerintem én lemaradtam valamiről. Itt van apa és a barátnője, vagy felesége nem tudom anya testvére is, itt van mindenki szinte az egész család.

-Fizzi lemaradtam volna valamiről?- mutattam a rokonságra.

-Anya idehívott mindenkit hogy megünnepeljük, azt hogy leérettségiztél.- közölte velem a tényeket a húgom.

-Aha.- bólogattam, mint a bólogatós kutyák.

Elmentem inni de észrevettek ezért idejött gratulálni mindenki. Már untam ezt a sok köszönömöt és a mosolygást. Végre nem volt senki és ihattam nyugodtan. Alig hogy meg tudtam inni az üdítőmet anya hívott, hogy menjek ki vele az udvarra.

Kimentünk és láttam egy fekete autó parkolt le az udvarba. Na megint ki lesz az?- gondoltam magamba. Kiszálltak a kocsiból azok, akikre nem gondoltam volna.

-Louis.- kiabálták az ikrek és már a bátyjuk nyakába voltak.

-Sziasztok kicsik. Sokat nőttetek.- mondta a hőn szeretett bátyó.

-Szia Loui.- mondtam és megöleltem. Végre hazajött.

-Szia húgi.- mondta és visszaölelt.

Utána szép sorjába megöleltem a fiúkat és jött egy lány. Akit nem tudtam hova rakni. Mosolygott de én nem tudtam viszonozni, mert azt se tudtam, hogy kicsoda. Fizzi észrevette az értetlen fejemet és elrángatott onnan.

-Köszönöm.- csak ennyit tudtam kinyögni.

-Szívesen, na de nem tudtad hogy ki ez a lány?- kérdezte mire én hevesen rázni, kezdtem a fejemet.

-Akkor elmondom ki ő. Emlékszel, amikor beverted a fejedet és kórházba voltál?- kérdezte mire bólintottam- Oké. Szóval akkor hozta haza Louis Elt a barátnőjét.- mondta Fizzi. Akkor az a csaj Louis barátnője.

-Jó megjegyeztem. Még egyszer köszönöm Fizzi.- megöleltem és visszamentem megnézni kik vannak itt.

Sokan már hazamentek szerencsére. Sose szeretettem a középpontba lenni.

-Gratulálok.- jött ide Liam.

-Köszönöm.- mondtam és megöleltem.

Idejött még a maradék három srác és gratuláltak. Egyedül csak Louis nem jött gratulálni. Kicsit fájt hogy a saját testvérem nem gratulál. Most nem azt mondom, hogy mindenkinek gratulálnia kell, mert én leérettségiztem, hanem csak a saját testvéremtől elvárom. A banda többi tagja idejött gratulálni és szinte semmi közünk úgy egymáshoz. Ez az Eleanor csaj már most nem tetszik nekem.

-Lottie nincs kedved elmenni, ünnepelni?- hozta fel az ötletet Harry.

-De gyerünk készülődni. Egy óra múlva találkozunk itt és indulás.- kiabáltam és szaladtam az emeletre.

#Prologue

 Kezdtem egy új történetet amint látjátok. Az előző történetet azért hagytam abba mert sablonos volt.Szóval kezdtem egy történetet amit még nem olvastam.Olvassátok komizzatok és iratkozzatok fel.(:

2 megjelenítés és jön az első rész.(: 

                                                                                    Jenny xx.

Sziasztok CharlotteTomlinson vagyok de senki nem hív így csak úgy hogy Lottie és igen a híres Louis Tomlinson húga. 18 éves leszek decemberben, van 3 húgom,  Fizzi és az  ikrek Phoebe és Daisy. Szüleim elváltak 1 évvel ezelőtt mi 3-an anyával maradtunk apa, pedig elköltözött New Yorkba. Szünetekbe szoktunk menni hozzá. Louis Londonba költözött az X faktor után a srácokkal. A srácok egy szóval elmondom a véleményemet őrültek de, azért bírom őket. Gimnáziumba járok és szerencsére már végzős. Van egy barátnőm, aki nem csak azért van velem, mert én vagyok a híres Louis Tomlinson húga, hanem mert én vagyok az átlagos Lottie Tomlinson. Ja igen a barátnőm neve Honey Jones. Őrült egy csaj minden hülyeségbe benne van, amiből nekem kell, kiszedtem. Barátom most van Carter Moore. 2 hónapja vagyunk együtt és imádom. A suliba évfolyamtársak vagyunk. Egyelőre ennyi az életem. De a java még csak most fog jönni..