#Twelve

 Sziasztok!:) Ehhez a részhez semmi hozzáfűzni valóm sincs. A következő részek már kicsit érdekesebbek lesznek. Komizniiii.:dddd

Charlotte

-Itt vagyok.- jött be a szobába Honey mert segít elkészülni a nagy „randira” Harryvel.

-Végre.- öleltem meg a barátnőmet.

-Na gyere, először keressünk egy ruhát.- és már a szekrényemben volt félig.

-Oké.- mentem utána és néztem, mit csinál. Ilyenekbe nem szólhatok bele, mert szerinte én csak sportosan öltözködök. Ez nem igaz.

-Ez tökéletes.- emelt ki a szekrényből egy fekete cicanadrágot és egy fehér fekete pöttyös felsőt és talált hozzá egy fekete magas sarkút. Hogy mit? Én biztos, hogy nem veszem azt fel. 

-Köszönöm.- vettem ki a kezéből a nadrágot és a felsőt.

-Ezt is.- adta ide a cipőt.

-Én nem veszem ezt fel.- dobtam le az ágyra az említett tárgyat.

-Dehogynem kisasszony.- kezembe adta újra a cipőt és belökött szó szerint a fürdőbe.

 Felvettem a ruhát, amit kiválasztott nekem Honey és hozzá a cipőt is. Nehéz menni benne de nem olyan rossz. Rosszabbra számítottam. Honey megcsinálta a hajamat és egy alap sminket tettem fel.

-Na milyen?- mutattam végig magamon.

-Tökéletes.- kacsintott és eltűnt.

Lementem a nappaliba hol ott volt mindenki. A srácok és a barátnőiket beleértve.

-mehetünk?- jött ide Hazza.

Bólintottam és elköszöntünk mindenkitől és mentünk a kocsihoz. Kinyitotta az ajtót nekem. Tök aranyos volt. Soha nem láttam még ilyennek őt.

-Na hova megyünk?- kérdeztem tőle már a kocsiba.

-Titok.- és az utat figyelte.

Jó.- néztem ki az ablakon. Az út további részén nem váltottunk két szót se. Csak a rádió ment halkan.

Egyszer csak leállt a motor és csak azt vettem észre, hogy Harry kinyitotta az ajtót. Kiszálltam és a London Eye előtt álltunk.

-Gyere.- megfogta a kezemet és húzott maga után.

Kifizette a jegyeket és bementünk egy üres kabinba. Gyönyörű volt a kilátás.

-Tetszik?- ölelt át hátulról.

-Igen.- és csak a tájat kémleltem.

Régen anyának mindig arról álmodoztam, hogy azzal fogok először felülni, akit igazán szeretek. És azzal az emberrel ültem fent először. Nem Harry az első, akivel fent ülök, hanem az első Louis volt. Vele voltam fent, először amikor az X faktorba jelentkezett felhozott ide. Sok emlék kapcsolódik ide. Az a dolog is, amit én se Louis se és Fizzi se felejt el talán örökre.

Pont a legtetején voltunk mikor megfordított Hazza és megcsókolt. Én automatikusan visszacsókoltam. Nem csókol rosszul az tény és való. De Ő jobban csókol. Senki se helyettesítheti. Most is Rá gondolok, amikor a legjobb barátjával vagyok randizni. Mikor leértünk kézen fogva mentünk az autóhoz. Hazamentünk mivel nem akartam nagy felhajtást mivel én nem a pénzért vagyok vele vagy is velük. Ha annyira pénz kell, szólok anyának, hogy kell de, nem kell, mivel dolgozni fogok menni.

-Megjöttünk.- kiabálta Hazza.

-Az újabb gerlepár.- tapsolt Zayn és Niall.

-Mizu?- ültem le Louis mellé.

-Semmi.- adta a választ, amiben egy kis flegmaságot is észrevettem.

-Biztos.- jobbnak láttam, ha elmegyek így leültem a beszélgető lányok mellé.

-Na milyen volt?- nézett kérdőn rám Danie, Pezz és Honey.

-Jó.- csak ennyit mondtam.

-Bővebben?- tárta szét a kezét Honey.

-Megcsókolt.- mondtam és ránéztem. Próbáltam leolvasni az arcáról hogy mi a baj de semmi.

-Remélem összejöttök.- nézett rám majd Harryre Pezz.

-Én is.- szorította meg a kezemet Honey.

-Tényleg Hon eljössz holnap Fizzi elé a repülőtérre?- néztem a barátnőmre.

-Persze.- és ment a barátjához.

El csak ült és nézett. Ha a szemével ölni tudna, akkor én már rég halott lennék. Pedig semmi rosszat nem tettem ellene. De csak velem ilyen, mert Fizzivel kijönnek de, nem úgy, hogy jaj legjobb barátnők, hanem csak elviselik egymást az ikrek, pedig imádják Elt. Kimentem a konyhába hogy csináljak valami kaját, de ahogy kinyitottam a hűtőt Niall jött ide.

-Igen?- néztem rá de, tudtam, mit akar.

-Tudod, mit akarok.- bólogatott és közbe nevetett.

-Palacsinta megfelel?- és már vettem ki a hűtőből a hozzávalókat.

-Tökéletes.- megölelt és ki akart menni a konyhából.

-Ácsi Horan. Segítesz nekem megcsinálni.-  a pulcsijánál fogva húztam vissza a konyhába.

-Oké.- és leült az egyik székre.

Nagy nehezen de sikerült összekeverni a tésztát, mert Niall mindenből evett. A lisztes zacskót elejtette, akkor takaríthattunk össze, de a végére sikerült.

-Feldobhatom?- mutatott a serpenyőre.

-Feltudod?- kérdeztem és odamentem a gázhoz.

-Aha.- és már dobta is. Ő dobta fel mindet én addig megterítettem.

-Kaja.- kiabálta Niall és szépen sorjába bejött mindenki.

Én szerencsétlenségemre Louis mellé kerültem.

-Ki csinálta?- mutatott a tányérra Hazz.

-Én és Lottie.- mutatott büszkén magára és rám Niall.

Utána senki nem szólt senkihez, hanem csak ettünk. Honey mosogatott de segített neki a barátja így én felmentem a szobámba. Leültem az ágyba és az ölembe vettem a laptopot és felmentem facebookra és twitterre. A követőim száma egy nőtt és facebookon sok ismerősnek jelölés érkezett. Akiket ismertem személyesen visszajelöltem de, akit nem azt hagytam. Kopogtak, de nem nagyon figyeltem rá. De amikor már majdnem dörömbölt beengedtem.

-Igen?- álltam meg előtte.

Nem mondott semmit csak becsukta az ajtót maga mögött és bezárta. Én furcsán néztem rá, de hirtelen megfordult és megcsókolt. Akkor rájöttem már, hogy mit akar vagy is inkább csak sejtettem. A kezemet a nyaka körül átfontam, amíg ö felkapott az ölébe és az ágyamig el nem vitt és ott lefektetett. Ő volt felül én, pedig alul.

-Biztos?- nézett rám és a szemei csillogtak a vágytól.

-Igen.- és most én csókoltam meg.

A ruhák lekerültek róla és szép lassan már rólam is. És megtörtént, aminek talán nem kellett volna.

-Szeretlek.- nézett le rám mivel a mellkasán feküdtem.

-Én is.- megcsókoltam és visszafeküdtem.

-Emlékszel David házibulijára?- kérdezte és visszagondoltam mi történt.

-Igen.- csak ennyit mondtam.

Van egy dolog, amit meg Ő sem tud. Azon az éjszakán valamit elfelejtettem mondani neki.

/4 évvel ezelőtt/

-Boldogat Dave.- öleltem meg a barátunkat, mert szülinapja van.

Louissal lepacsizott és folytatódott az este. Én nem ittam, mert 14 évesen nem nagyon akartam leinni magamat a barátnőmmel ellentétbe. Ő már tíz órakor hulla volt. Nem nagyon voltam senkivel, mert mindenki idősebb volt nálam. Néztem, ahogy táncolnak vagy éppen a sarokban, smárolnak.

-Na mi a helyzet,- ült le mellém a bátyám.

-Semmi. De szerintem én hazamegyek.- felálltam és indulni akartam, amikor Louis visszahúzott.

-Megyek veled.- megfogta a kezemet és kihúzott a tömegből.

Ketten mentünk haza kézen fogva. Látta hogy nézem, így gyorsan elengedte.

-Öhm..bocsi.- ahogy mondta elpirult.

-Nem mondtam egy szóval, se hogy engedd el.- és összekulcsoltam a kezeinket.

Mikor hazaértünk mindenki aludt. Felmentünk az emeletre csak nem az én szobámba mentem, hanem a bátyáméba.

-Nem bírok aludni.- feküdtem be mellé.

-Akkor maradj itt. – átölelt és így feküdtünk egy darabig, amikor Louis felemelte államnál fogva a fejemet és megcsókolt. Először nem értettem mit akar de utána nem is érdekelt. Anya meglátna meg is, ölne minket.

-Ez mi volt?- kérdeztem és ráfeküdtem.

-Ez.- és újra megcsókolt.

-Nem mondod?- néztem rá miközben a hajával babráltam.

-De.- és újra magához húzott csak most már nem volt elég neki a csók.

Levette a pólómat és utána az övét is. De ajkaink nem váltak el. A nyakamat kezdet el szívni és belőlem egy halk nyögés jött ki. Sorjába lekerültek rólunk a ruhák és megtörtént a dolog.

Utána Louis nem is beszélt velem semmi. Levegőnek nézett egy ideig. Anya kollégiumba küldött így nem találkoztam Louissal.

 

/Jelen/

-Baj van?- nézett rám kétségbeesve Louis.

-Igen.- jelentettem ki.

-Mi?- kezdett aggódni.

-Davi bulijának az éjszakáján. Öhm te vetted el a szüzességemet.- elmondtam neki 4 éven áttartó titkomat.

-Ez komoly?- kérdezte de, az arcáról semmit nem tudtam leolvasni. Pedig ez a testvéreknél működik nem?

-Komoly.- bólintottam és felegyenesedtem.

-Miért nem mondtad akkor?- kérdezte és Ő is felült.

-Nem mertem.- mondtam, és az ablakon néztem ki. Semmi érdekes nem volt csak nem akartam a szemébe nézni.

-Bolond.- röhögött és megölelt.

-Holnap megint levegőnek nézel, mint régen?- toltam el magamtól és felhúztam a szemöldökömet.

-Soha.- megcsókolt és megkérdezte, amit talán soha nem gondoltam volna, hogy pont tőle fogom ezt a kérdést hallani.

-Leszel a barátnőm?- félve nézett rám és várta a válaszomat.