#Nine

Charlotte

-Te mit keresel itt?- kérdeztem kicsit se kedvesen.

-A barátomhoz jöttem vissza.- mondta és beleült Louis ölébe.

-Ahogy jöttél, úgy mehetsz is.- mondtam, és az ajtóra mutattam.

- Mi is itt vagyunk.- szólt apa.

-Szia apa.- köszöntem és visszaültem a húgom mellé.

-Szia apa.- mondta Louis és tovább ült ő is mellettem a boszorkánnyal.

Igen Elnek új becenevet adtam. Boszorkány mivel illik rá szerintem. Habár nem mert még a boszorkányok is normálisabbak, mint ő.

-Louis, Lottie igaz, amit anyátok mondott?- kérdezte apa és elénk állt.

Én nem mertem ránézni. Ilyenkor félek tőle. Louis is ugyan úgy tett, mint én csak neki El az ölébe ült.

-Miért mit mondott?- most már megszólalok. Legyőzöm a félelmemet. Lehet rossz döntést, hoztam de, ha Louis ennyire fél, akkor nem tudok mit csinálni.

-Tudjátok ti nagyon is jól.- mondta és egyre idegesebb lesz.

-Mi történt kicsim?- kérdezte El azon a nyávogós hangján. Egyszer megtépem még az biztos.

-Öhm..az hogy beszélhetnénk?- kérdezte Louis Eltől és felmentek a szobába.

-Nyugi.- csak ennyit mondott Fizzi és megszorította a kezemet.

Semennyire nem tudott megnyugtatni inkább csak idegesebb lettem.

-Na ha a testvéred elment legalább te adj magyarázatot.- mondta apa és leült mellém.

-Az a helyzet hogy szakítottam a barátommal és Louis fent volt velem a szobába és elmeséltem hogy mi történt és véletlen kézen fogva jöttünk le.- mondta, hátha beveszi.

-Na jó tudom, hogy hazudsz, mivel ismerlek Lottie de, majd megbeszéljük. Bejelentésünk lesz nektek anyátokkal, szólj a bátyádnak is.- mondta és Fizzivel egyből az emeletre rohantunk.

Fizzi bekopogott de semmi. Csak azt hallottuk, hogy El kiabál, és hirtelen kiront az ajtón. Felém, kezd jönni. Én meg csak állok, mivel fogalmam sincs, hogy mit akarhat.

-Elvetted Louist?- kérdezte mire Louisra nézek. Ő csak maga elé tette a kezét védekezés képpen.

-El fogd meg magadat és húzz el.- mondtam és szó nélkül elment.

Szerencsére így le tudtunk menni és végre meg tudjuk, hogy mit is akarnak bejelenteni. Szerintem visszaköltözik apa, de nem biztos. Csak én gondolom ezt.

-Szóval az a helyzet hogy visszaköltözök, és újra együtt vagyunk.- mondta apa és megcsókolta anyát.

Végre valami jó is történik a családba. Legalább nem kell majd hallgatnom anya siránkozását, hogy mennyire hiányzik neki apa meg apa is állandóan anyáról áradozott nekem.

-Végre.- mondtam és megöleltem őket.

Fizzi és louis is így tettek én, pedig mentem fel összepakolni a bőröndbe mivel holnap megyek a srácokkal és Honeyval Londonba. Az utolsó ruhát tettem a bőröndbe mikor két kezet éreztem a derekamon. Felismertem a parfümjéről hogy Ő az. Megfordultam és ő megcsókolt. Elvitt az ágyig és ott ledöntött. Már a pólóját vette le mikor leállítottam.

-Ezt..nem kéne.- mondtam és felültem.

-Sajnálom.- csak ennyit mondott és felvette a pólóját.

Indult volna el de, én visszahúztam. Nem akartam hogy elmenjen.

-Louis alszol ma velem?- fogtam még mindig Louis kezét.

-Persze.- mondta és megcsókolt.

-Elmegyek fürödni, addig menj te is.- mondtam és indultam fürödni.

Gyorsan letusoltam, fogat mostam és mentem ki. Mikor kimentem Louis az ágyba feküdt és csak egy boxerba volt így láttam a kidolgozott hasát. Sakkozni lehetett volna rajta. Észrevette, hogy nézem a hasát, amire csak egy vigyorral válaszolt.

-tetszik?- mutatott végig magán.

-Hm..igen.- mondtam és behúztam az ágyba.

Lefeküdtünk és én a fejemet a mellkasára hajtottam és úgy néztük tovább a tv-t.

 Egy ideig néztem a tv-t és hallottam Louis egyenletes szuszogását. Lekapcsoltam a tv-t és én is álomra hajtottam a fejemet.